A siklóernyőzés a repülés legegyszerűbb és legolcsóbb formája. Szinte bárhol lehet repülni, hegyekről, alföldeken, vízpartokon. Nem kell hozzá más, mint a hátunkon lévő hátizsákba becsomagolt „repülőgépünk”, amivel megérkezés után, kevesebb, mint 10 percen belül már a levegőben lehetünk. Ez az egyszerűség azonban nem azt jelenti, hogy komolytalan repülésről lenne szó, siklóernyővel, motor nélkül már repültek több mint 500 km-t!
A siklóernyőzés hatalmas fejlődés ment keresztül az utóbbi 10-20 év alatt, ez mind jelenti a siklóernyők biztonságát és teljesítményét illetve azt, hogy egyre több alfajtája és speciális területe is megjelent. A mai legjobb ernyők már 12 körüli siklószámmal rendelkeznek, és akár 80 km/h végsebességre is képesek.

Siklóernyőzés területei:

Hegyi repülés

Hegyi repülés - start előtt a hegytetőn

Hegyi repülés - start előtt a hegytetőn

Nem meglepő módon, ebben az esetben egy hegy tetejéről startolunk el, és a hegy előtt próbálunk meg repülni, az úgynevezett lejtőszél segítségével, később, ha már tapasztalt pilóták vagyunk, akkor meleg levegő oszlopokkal, vagyis a termikekkel még magasabbra emelkedhetünk, ahonnan további alternatíváink lehetnek. Budapest környékén a legelterjedtebb repülős hegyeink: Hármashatár-hegy, Óbuda, Pilis, de szinte a legtöbb hegységünkben található néhány jó és szép starthely: Nagy Eged-hegy (Eger), Kékestető, Csobánc (Balatoni panoráma repülés :) , Mecsek, Vértesszőlős stb.

Csörléses repülés

Csőrléses repülés
Csőrléses repülés

Ott szokták használni, ahol nincsenek hegyek, lehetséges autóval, de motorcsónakkal is felhúzni a siklóernyősöket. Akár 1000 méteres magasasságba, sőt ideális időjárási körülmények esetén akár még magasabbra. Innentől már csak a termikekre támaszkodva maradhatunk fent, vagy kerülhetünk még magasabbra. Magyarországon az Alföldön több helyen is szoktak csörlőzni, a leghíresebbek: Kalocsa, Kunszállás, Hajdúszoboszló, Szeged stb.
Termikrepülés: általában már csak a tanfolyamot végzett pilóták kiváltsága, ezekkel már igen nagy magasságokba lehet emelkedni, Magyarországon nem szabad 2900 méternél magasabbra emelkedni, de az Alpokban és még magasabb hegyek között még magasabbra is lehet. Ha már magasságunk lett, akkor különböző dolgokra használhatjuk:

Távrepülés

Távrepülés - repülés közben

Távrepülés - repülés közben

A cél, hogy minél messzebbre repüljünk, a világrekord 512 km, ezt Dél-Afrikában érték el, de Magyarországon is repültek már 200 km-nél is messzebbre.
Akrobatikus repülés: viszonylag fiatalabb sportág, különböző trükköket hajtunk végre a siklóernyőnk segítségével, pörgések-forgások-szaltók mind a három dimenzióban.

Célra szállás

Egy célkörbe kell a lehető legpontosabban leszállni. A középső 20cm-es sugarú köröcskében elektronikus érzékelő méri pontosan a középtől való távolságot.

Célraszálló verseny

Egyesületi Pilótáink a 2011-es Világbajnokságon

 

Tandemrepülés

Ketten (esetleg még többen) repülni egy siklóernyővel. Így lehet legkönnyebben kipróbálni, hogy milyen a repülés, vagy ha már profi vagy így tudod te megmutatni másoknak, hogy miért nem vagy otthon soha…

Tandem siklóernyőzés

Tandem siklóernyőzés

 

Motoros siklóernyőzés

Itt már nem csak a szél és a napsütés erejét használjuk a repüléshez, hanem a hátunkon lévő segédmotort is, ami nagyjából 20-30 kg között van felszálláskor. Ilyenkor csak a betankolt benzin mennyisége szabhat határt a repülésünknek.

Motoros siklóernyő

Hátimotoros repülés

 

Speedflying

A legújabb és legextrémebb ága siklórepülésnek, ahol, általában sível a lábon csúsznak le, a hegy felszíntől mindössze néhány méterre, nagy sebesség mellett (70-80km/h). Sajnos Magyarországon ehhez nincsenek elég magas hegyek…

Speedride ernyő

Speedflying ernyővel Magyarországon